Sziasztok!
Ismét itt vagyok.
Beszéljünk arról, hogy mi is a kreativitás.
A Wikiszótár szerint:
Egyéni alkotóképesség, teremtőképesség, amikor egy személy a saját képzelőerejét felhasználva új ötletekkel áll elő egy probléma megoldása során, vagy új dolgot hoz létre.
Úgy gondolom, hogy minden emberben van kreativitás. Más kérdés az, hogy miben. Én például a problémák megoldásában kreatív vagyok. A napi munkámban is sokszor szükségem van rá. Viszont az új dolgok létrehozásában gyenge vagyok.
Például, egy meglévő minta alapján sok mindent el tudok készíteni, de én nem tudok új mintát elkészíteni. Nem tudok olyan többletet hozzáadni, amitől igazán egyedi lesz valami.
Talán ez még gyermekkorban fejleszthető. Szerintem a technika órákat erre lehetne használni, nem rossz jegyet adni rá ha nem jól fűrészel a gyerek. Erről most felderengett bennem egy emlék az én gyerekkoromból. Tutajt kellett építeni és sehogyan sem sikerült jól. Nem segített a tanár, hogy mi nem jó, csak meg kellett csinálni. Nincsenek meg a részletek már , hisz több mint 30 éve történ, de kellemetlen emlék. Sajnos a legtöbb iskolában ma sincs ez másként. Pedig ha segítséget, önbizalmat kaptunk volna talán később jobban merünk próbálkozni és akkor kialakul az amit kreativitásnak hívunk.
Persze lehet, hogy tévedek. Lehet, hogy a kreativitás elsősorban született készség, akinek nincs, annak fejleszthető, de sosem lesz olyan mint aki így született.
Emlékszem a lányom elsős volt amikor egy emberekkel teli termet kellet rajzolnia. Kérte, hogy segítsek. Az én rajztudásom kb. a pálcikaember kategóriánál megállt, de muszáj volt összehozni valamit. Most 14 éves és olyanokat rajzol, hogy csak nézek. Támogatom, hogy próbálkozhasson, hogy legyen lehetősége alkotni.
Szóval én így látom ezt a kreativitás dolgot. Mindenkiben megvan, csak nem mindenkinél ugyanabban nyilvánul meg. El tudsz készíteni bármit ha megtanulod az alapjait, csak mást kell „másolnod”. Attól még begyűjtheted az elismeréseket, hogy ügyes voltál. Erre pedig mindenkinek szüksége van.
